Szeretettel köszöntelek a ...ZENE nélkül mit ér az élet klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...ZENE nélkül mit ér az élet klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...ZENE nélkül mit ér az élet klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...ZENE nélkül mit ér az élet klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...ZENE nélkül mit ér az élet klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...ZENE nélkül mit ér az élet klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...ZENE nélkül mit ér az élet klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...ZENE nélkül mit ér az élet klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Szövegírók: Farkas Nándor - ifj. Boros István
Ülök a szobámban, búsan, egyedül
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok
Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
Hogy fájó szívem örökké tiéd
Álmaimban téged látlak, két karomba téged zárlak
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
De ha egyszer, drágám, nem bírom tovább
Ezt a fájó bús emlékezést
Elmegyek én akkor, tovább állok én
Mert a szívem magányos, szegény
Elviszem én magammal az emlékeimet
Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket
Utoljára, drágám, azt kívánom én
Hogy te mással nagyon boldog légy
Ülök a szobámban, búsan, egyedül
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok
Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
Hogy fájó szívem örökké tiéd
Álmaimban téged látlak, két karomba téged zárlak
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
De ha egyszer, drágám, nem bírom tovább
Ezt a fájó bús emlékezést
Elmegyek én akkor, tovább állok én
Mert a szívem magányos, szegény
Elviszem én magammal az emlékeimet
Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket
Utoljára, drágám, azt kívánom én
Hogy te mással nagyon boldog légy
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!